Munkavédelem

A munkavédelem fogalma

Az egészséges munkakörülmények biztosítása, ezek fenntartása, fejlesztése, a vezetés és az alkalmazottak együttműködése, a baleset és baleseti ártalmak megelőzése, ezek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése, bővítése, ellenőrzése és szankcionálása tartoznak a munkavédelem általános fogalmi körébe. A munkavédelem előírja a balesetek, foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzésének módszereit. Szervezeti felépítését és ellenőrzését törvény szabályozza.

A munkavédelem akkor lehet hatékony, ha egységes szervezetei rendszert alkot, amely átfogja a szervezetek tevékenységének egészét, az ellenőrzést és felügyelet társadalmi ás állami feladatként, gyakorolja.

A munkavédelem tárgyi és személyi összetevői sokféle kapcsolatrendszerben léteznek. A tárgyi összetevők olyan munkaszervezeti formák, munkamódszerek, technológiák, biztonsági eszközök alkalmazása, kialakítása, amelyek a baleseti veszélyt a lehető legkisebb mértékre korlátozzák. A tárgyi feltételek érvényesülnek az általános és átfogó meg a részletes, egyes foglalkozásokra, szakmákra vonatkozó egészségvédő óvórendszabályok, előírások megteremtésével. Ezeket egészségügyi, jogi, közgazdasági és műszaki intézkedések útján gyakorolják.

Nem kevésbé fontosak a személyi feltételek. Ilyenek a testi és pszichológiai felkészültség, a megfelelő szakképzettség, a foglalkozásban való tájékozottság, a biztonsági előírások ismerete és tudatos gyakorlati alkalmazása. Az előbbi a szakmai képzéssel, megfelelő szakmai képesítésű személy alkalmazásával, beosztásával, az utóbbi a balesetelhárítási alapképzéssel majd a rendszeresen ismétlődő szervezett és önképzéssel valósítható meg. A személyi feltételek kialakításában nagy szerepe van az oktatásnak, képzésnek, a pedagógiai jellegű intézkedéseknek.

A tudományos-technikai változások, a globalizáció egyaránt újabb technológiákat, gyártási és termelő eljárásokat, szolgáltatási követelményeket támasztanak.
A folyamatos változások között nem feledhető, hogy az új vagy más technológiák, követelmények újabb és újabb baleseti veszélyek létrejöttéhez vezetnek.

A munkavédelem akkor tölti be feladatát, ha folyamatosan követi a változásokat és erről megfelelő tájékoztatást nyújt, szabályzást alkot és ezeket számon is kéri az érintett személyektől, szervezetektől. Ezt az intézményektől, gazdálkodó szervezetektől is megköveteli. A szervezetek menedzsmentje ezért fordít kitüntetett figyelmet a munkavédelem feltételeinek megteremtésére, a munkavédelmi beruházásokra, a szervezet saját munkavédelmi rendszere kiépítésére.

A balesetek okai és következményei az előbb említett tárgyi és személyi okokra vezethetőek vissza.
A tárgyi feltételek között a természeti és épített környezet sokféle tényezője befolyásolja a balesetek lehetőségét. A munkahelyek ezekben a környezetekben működnek ezért munkavállalóik foglalkoztatásánál e feltételeknek megfelelően igyekeznek a balesetveszélyesség csökkentésére. Ehhez azonban az alkalmazottak képességeit is figyelembe veszi.

A balesetek személyi okai elsősorban a munkát végző ember fizikai és szellemi képességeiben rejlenek. A fáradt alkalmazottat hamarabb érheti baleset. Minden munkafolyamat megkövetel a személytől bizonyos fizikai és szellemi képességet, általában is és a foglalkozás vagy munkafolyamat sajátosságaiból eredően, még bizonyos túlterhelés elviselését is. Fontos tehát, hogy a szervezet az alkalmazottak kiválasztásánál ezt figyelembe vegye. Többek között ezért is fordítanak az emberi erőforrást kiválasztó személyügyi, humánpolitikai szervezetek kitüntetett figyelmet a felvételre jelentkezőkre. A gyakorlatlanság, a tájékozatlanság , a tudatlanság és a könnyelműség, a fizikai állapot mind olyan személyi ok, ami nagyfokú baleseti veszélyt rejt magába. A szervezetek többsége mindenütt nagy figyelmet fordít a megfelelő munkakörülmények kialakítására és biztosítására. Mindez azonban csak alapfeltétele a biztonságos munkának, mert ennek párosulnia kell a személy megfelelő önismeretével, szakértelmével, megfontolt és fegyelmezett magatartásával. Csak így lehet a baleseteket részben megelőzni részben csökkenteni.

A munka társadalmi és személyi szükséglet. Társadalmi jelentőségét a megfelelő munkáért-megfelelő bérezés, ennek következményeként a személy eltartó-képességét, jövedelemképességét, fogyasztását, tőkebefektetései lehetőségeit, nyugdíjas évei biztosítását és nem utolsósorban rendszeres adózását tartjuk számon. A személyi szükségletek egy része egyben társadalmi jellegű is. De a munka az egyes ember képességei felhasználását, sikert, érdeklődésének kiteljesedését, motivációt és teljesítményt jelent, ami növeli a személy önbizalmát, hasznosságának tudatát. Ezért szerepel kitüntetett értéknek magatartásunk, önismeretünk, amellyel környezeti kapcsolatainkat tudatosan és megfelelően igyekszünk értékelni.

A munka helytelen végzéséből származó balesetek egyaránt sújtják a balesetet szenvedett és a társadalmat. A munkahelyi baleseteknek különös jelentősége van. A baleset miatt a munkából kiesettek orvosi kezelése, munkaképességük helyreállítása sokszor nagy erőfeszítésekkel jár. Ezekhez hozzátéve a termeléskiesést és a betegségek miatt kifizetett táppénzt valamint a pénzben ki nem fejezhető és a balesetet szenvedett egyént ért megmaradó károsodást, megérthetjük a balesetek súlyos személyi és társadalmi következményeit. Súlyosbítja a balesetet az, hogy a balesetet elszenvedő jelentős fizikai fájdalmat kell, hogy elviseljen, esetleg maradandó károsodást szenved. A baleset során meghalt személyében családja talán éppen fenntartóját vesztette el vagy szerettei a jövőben családtagjuk nélkülöznek valakit.

A munkavédelem területei

A munkavédelem két főterülete: a munkabiztonság és a foglalkozás-egészségügy.

A munkabiztonság:

A munkabiztonság a munkakörülmények, és a munkavégzés szabályait határozza meg. Célja a balesetek megelőzése, a bekövetkezett balesetek vizsgálata, intézkedések a balestek megismétlődése ellen. A munkabiztonság feladata a veszélyforrások feltárása lehetséges kiküszöbölése vagy az ellene való felkészítés.

A veszélyforrás a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező olyan dolog, amely a munkát végzőre vagy a munkavégzés környezetében tartózkodó személyre ártalmat vagy veszélyt jelent.

A veszélyforrások csoportjai:

A fizikai veszélyforrások, a leggyakoribbak:

• munkaeszközök, szállító-, anyagmozgató eszközök, sporteszközök, termékek és anyagok mozgása, stb.,
• szerkezetek stabilitásának megbomlása, alátámasztás elmozdulása, hiánya, billenés, súlypontváltozás, stb.,
• csúszós felületek, úttest, padló, stb.,
• éles, sorjás felületek, asztal- vagy szék-szélek, sarkok, papír, műanyagborító, stb.,
• tárgyak hőmérséklete, pl. felmelegedett főzőedény, villamos fűtőtest, lámpatest, gyertya, izzó füstölő, stb.,
• magasság, mélység,
• a levegő nyomása, hőmérséklete, áramlása,
• zaj és rezgés,
• a nem megfelelő világítás,
• az áramütés veszélye (i),
• a közlekedési akadályok,
• a poros levegő.

Veszélyes anyag lehet többek között:

• robbanó, robbanó keveréket alkotó-,
• gyúlékony, éghető,
• mérgező,
• maró (sav vagy lúg),
• fertőző,
• egyéb egészségre káros anyag (pl. sugárzó).

A biológiai veszélyforrások közül a legfontosabbak

• mikroorganizmusok és anyagcseretermékük (pl. baktériumok, gombák),
• makroorganizmusok (növények, állatok),
• fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevételek (pl. monoton munka).

Sajnos a legnagyobb elővigyázatosság mellett is előfordulhat, bekövetkezhet olyan működési zavar vagy személyi mulasztás, amely balesetet okoz.

A munkavédelem feladatai:

• a munkavédelmi szabályokat mindenkivel meg kell ismertetni, el kell sajátítatni, szükségességükről meg kell győzni,
• megvalósítandóak és fenntartandóak a megelőzés helyi feladatait, ehhez műszaki és higiénés intézkedések és eszközök szükségesek,
• meghatározandóak az általános és sajátos munkavédelmi követelmények, a követelmények kielégítésének módja és eszközei. Ehhez jogi és igazgatási szabályozás szükséges, amelyeket a gazdasági és társadalmi változások függvényében folyamatosan alakítani kell.

Foglalkozás-egészségügy

A fizikai és a szellemi munka, tevékenység során az ember szervezetében illetve annak működésében elváltozások jöhetnek létre. A foglalkozás-egészségügy körébe a munkakörnyezetben előforduló egészségkárosító fizikai és/vagy kémiai ártalmak tartoznak. A foglalkozás-egészségügy a munkavédelem szerves része, amely a különféle munkakörök higiéniás követelményeit foglalja össze. A különféle tevékenységet végző ember és környezetének kölcsönhatása alapján a foglalkozás-egészségügy munkaélettani, munkalélektani és munkakörülményekre vonatkozó kérdésekkel foglalkozik.